Köszöntünk oldalunkon

A megváltás terve: Isten, az áldások forrása arra vágyik, hogy örökös áldás lehessen az Ő népe számára. Kezdetben, Ő megáldott minket, és adott nekünk egy birodalmat (1Mózes 1:28; Zsoltárok 8:7-9). Legvégül azt fogja mondani: "Jertek, én Atyámnak áldottai, örököljétek ez országot, amely számotokra készíttetett a világ megalapítása óta" (Máté 25:34). Az utunk e két pontja között bontakozik ki a megváltás terve az emberi történelemben.

 

Kezdetben Isten egy birodalmat, országot készített, és az emberiségnek adta, hogy őrizők legyenek felette (1Mózes 1-2). Tragikus módon, ez az ország elveszett, átadva azt az ellenség kezeibe (1Mózes 3:1-6). De Istennek volt egy terve, hogy helyreállítsa az Ő népét ebbe az országba (1Mózes 3:15). Miért van Istennek ez a terve? "Mert én tudom az én gondolataimat, amelyeket én felőletek gondolok, azt mondja az Úr [Örökkévaló], békességnek és nem háborúságnak gondolata, hogy kívánatos véget adjak néktek" (Jeremiás 29:11). A lázadásunk és engedetlenségünk ellenére Isten arra vágyik, hogy megvalósítsa felénk az Ő gondolatait, az Ő tervét a mi örökké tartó békességünk érdekében.

 

A megváltás terve tehát annak a vázlata, hogy Isten hogyan menti meg az Ő népét: az emberi családot. Kezdetben Isten az embert arra teremtette, hogy boldogan és egészségesen éljen a gyönyörű Éden kertjében. Azonban Sátán (az ellenség) sikere, lerombolta ezt a képet a kígyó közreműködésén keresztül. Amikor Sátán a hűségünket elmozdította Istentől, és magához ragadta, az emberi család el lett ítélve. Egy olyan parancsnok foglyai lettünk, aki nem tud életet adni. Helyette, a halál volt innentől kezdve a folytonos örökségünk: az örökös halál.

 

De Istennek volt egy terve: A megváltás terve. Ennek a tervnek a végrehajtása visszaállítaná az örök életünket. Visszaállítaná az emberiség királyi rangját a föld felett. Visszakövetelné magát a földet. Igazolná Isten jóságát és méltányosságát, amit minden teremtménye felé tanúsított. Továbbá kulcsfontosságú; az ellenségünk, Sátán örökös megsemmisítését eredményezné.

 

Az i.e. tizenhatodik században (kb. i.e. 1517), Isten arra utasította az Ő szolgáját, Mózest, hogy építsen egy szent hajlékot (sátrat) a pusztában (2Mózes 25-31). Ennek az volt a célja, hogy Isten az Ő népe között lakozhasson (2Mózes 25:8), és hogy a megváltás tervét illusztrálja a napi és éves áldozatok, ünnepek különböző jelképei és hangjai által. Ezen szolgálatokban való részvételükön keresztül, Isten népe megértésre juthatott azzal kapcsolatban, hogy Isten hogyan menti meg az emberiséget, és pusztítja el az ellenséget. A szolgálatok minden eleme az eljövendő Megváltóról nyilatkoztatott ki valamit: a Megváltóról, aki az Ő népében szeretne lakozni.

 

A Zsoltárok volt az a zene, amelyet a szentélyszolgálatokon, valamint más alkalmakkor és helyszíneken énekeltek az emberek. A mindennapi élet hangsávjának részei voltak. A szerepük az volt, hogy növeljék az emberek megértését a megváltás tervére vonatkozóan. Minden zsoltáron keresztül egy tisztább képet kapunk arról a küzdelemről, amely Sátán és a megígért Megváltó (Krisztus: Felkent) között folyik. Látjuk, hogy ez a küzdelem az emberi lét minden részét átszövi. Minden gonoszság és gonosz ember elleni törekvésükben, a zsoltárírók megmutatják Sátán munkáját, ahogyan beszivárog az emberi szívekbe és elmékbe. Azt is megmutatják, hogy Isten hogyan munkálkodik, lerombolva Sátán munkáját. Ahogyan a zsoltárírók segítségért és szabadításért kiáltanak Istenhez, láthatjuk, hogy a megváltással kapcsolatos minden reményüket Isten jóságához, szeretetéhez, igazságához és kegyelméhez kötik. Felismerik, hogy a végső győzelem Istené a küzdelemben, és arra vágynak, hogy az Ő oldalán legyenek, megtisztítva álnokságaikból, az Ő igazságosságába öltözve.

 

Az a kívánságunk, hogy ahogyan mindannyian olvassuk és énekeljük a zsoltárokat, lássuk meg a megváltás tervét tompítatlan látással. Mint a régi idők zsoltárírói, kiáltsunk Istenhez, a Megváltónkhoz, aki megtisztíthat minket vétkeinkből, és ártatlan kezet és tiszta szívet (Zsoltárok 24:4) adhat nekünk. Lássuk meg a dicsőség Királyát, és nyissuk meg Neki szívünk kapuit, hogy harcolhasson a benn lévő ellenséggel szemben, és győzelmet arathasson. "Kicsoda ez a dicsőség királya? Az erős és hatalmas Úr [Örökkévaló,] az erős hadakozó Úr [Örökkévaló]... Kicsoda ez a dicsőség királya? Az Úr [Örökkévaló], a Seregek Ura, Ő a dicsőség királya. Szela" (Zsoltárok 24:8, 10). Kedves olvasók és zenészek, az a mi imádságunk, hogy ti is részesei legyetek "az Őt keresők nemzetségének” (Zsoltárok 24:6).

​

______________________________________________________________________________

​

Ó Atyám,

Taníts engem a Te akaratodra és utadra;

Hogy megtanulhassam azt követni,

Teljes szívemmel,

Imádkozom.

Ámen.